A legendás Rádiózzblog szünete 2006. augusztus 13-tól szeptember 30-ig tartott. Most éppen átalakulóban van, mert mindig minden változik.
A bejegyzéseket Utyival közösen írjuk. Ha az átalakulás meglesz, akkor ez a szöveg is kicserélődik...
A Gy.I.K. geekblog működése 2006. augusztus 13-tól meghatározatlan ideig szünetel. Szeptembertől viszont lesz más.
Ezt az oldalt a matekkal kapcsolatos bejegyzések gyűjtésére szánom.
...hát valahogy úgy kéne, mint egy blogot, de igazából nem. A bloggal az a baj, hogy kevéssé emlékeztet egy verseskötet kultúrájára, persze nem is ez a célja. Ide cikkeket lehessen írni, amik egyrészt tartozhatnak egy tantárgy alá, másrészt be lehet őket taggelni, hogy az újító szelleműeknek és a konzervatívabb érzelműeknek egyaránt meg legyen az öröme. A cikklistáról pedig legyen külön betűrendes változat is.
A Milyen Vagyok? altblog, akárcsak a Matekos. A cél itt viszont az, hogy meginduljon a hazai bloggerek közti kommunikáció. Egyelőre ez lesz a leglátogatottabb oldal házunk táján. Bárki regisztrálhat, a blogok között kapcsolattérképben böngészhet. A bővüléssel párhuzamosan folytatom a fejlesztést, mindig igazodva az új igényekhez. Eközben pedig megvitatjuk, kinek mi a véleménye az egyes blogokról, bloggerekről, bloggolási stílusokról.
A jövőm. Legalábbis én hiszek benne, hogy így van. 1-2 év alatt oly sokszor foglaltam álmaimba ezerféleképpen, hogy mi is lesz majd. És lett is, csak nem az, amit elképzeltem. De ha következetesen csinálja az ember, előbb-utóbb sikerülni fog.
Most éppen Koppánnyal, Évivel, Iannel nyomjuk négyesben. Előbbi kettő főként csellózik, utóbbi zongorázik. Lettek új dalok is, meg ötletek, azokat játszuk. Vendégművészként oldalunkon van még Attila, aki dobol, ha éppen itthon van, és persze Kovács Ádám, aki szintizik, elektronikázik. A honlap kísérleti verziója immár publikus.
Ez volna az egyik hobbim. Kedvenc nyelvem a PHP, ebben elég sokat is tudok, úgy érzem, de ha a látogató személyesen kíván erről meggyőződni, vessen egy pillantást referenciáimra.
A zene az egy jó dolog, ezt azt hiszem nem is érdemes tovább ragozni. Én először olyan hatodikosként foghattam hangszert a kezemben, amikor szüleim beirattak gitárórára. Akkordokat tanultunk, ez elég volt első saját dalaim megírására.
Ma a zene elég sokat jelent nekem, úgy fogalmaznám, ebben látom a koncepciót. A jelenben, jövőben a Katarzis zenekar keretében szeretném saját dalaimat igényesen kivitelezni.
Zenei tudásom leginkább a dalírásban nyilvánul meg, de elég jól gitározgatok, valamint kobzolni, kavalozni, furulyázni és persze énekelni is szeretek, ezeket szeretném még alaposabban megtanulni.
"Olyan nem volt gimiben, hogy a fő tanulási forrás a saját kézzel írott jegyzetünk lenne. Miután egésznap írok, valahogy hozzászoktam saját írásképemhez, és megláttam benne a szépet. Ilyenkor jó érzés kézzel írni, és nézni, hogy hogyan kanyarítom a betűket."
(örömök)
"Azt szerettem benne, hogy szabad pillanataimban úgy el tudok szöszmötölni felette. Ha a füzet felett ülök, olyankor azért jó, mert valahol fantasztikus érzés belegondolni, hogy itt vagyok, és pontosan ezt kell kitalálnom, újrafelfedeznem, semmi értelme, mert tudom, hogy már megcsinálták, de mégis olyan jó! Ha pedig csak úgy elmélkedem, akkor újra meg újra nekifutok a már megoldott problémának, és megpróbálom úgy elmondani a megoldást, mintha magyaráznám valakinek. Ennek aztán szinte mindig az a vége, hogy rájövök, hogy hol rossz a megoldásom és ki tudom javítani."
"Van egy felbecsülhetetlen haszna az egyetemnek, hogy szemléletmódjával kijelöli az utat, és mindig új ötleteket ad. És ezzel kapcsolatban az a legfurább, hogy az év legközepén, amikor a legtöbbet kell tanulni, úgy érzem, hogy tele vagyok világmegváltó ötletekkel, és az egyetem csak visszafog, kötelezően elveszi az időmet. Aztán amikor meg nem vagyok leterhelve, akkor nem pörög úgy az agyam, nincs is mit csinálnom."
"A cél egy olyan virtuális környezet létrehozása lenne, ami elsősorban középiskolás, programozás iránt érdeklődő diákoknak készülne, tartalmazná az ismert programozás-versenyek feladatainak megoldásait, versenyfeladatokat, fórumot és ki lenne egészítve esetenként face-to-face találkozásokkal."
(Bodnár Eszter körleveléből)
Ez is egy olyan dolog, amire érdemes egy életet áldozni. Az alapötletet az adta, hogy sok évig jártam evezni, és azóta tudom, hogy egy társaság, ahol az ember jól érzi magát, nagyon fontos lehet. Meg lehetne csinálni ugyanezt programozással is, olyan emberekkel, akik értik, hogy az, hogy valaki tud programozni, az nem feltétlenül jelenti azt is, hogy "kockafejű".
Maga a tanítás is egy érdekes dolog. Azt látni, hogy egy ilyen társaság közösen fejlődik, ötleteik vannak, terveket valósítanak meg, fantasztikus érzés lehet. Meg kell próbálnom mindezt a gyakorlatban megcsinálni, hátha sikerül, és akkor megtörténik a csoda.
Két altblogot csináltam eddig, az MV-t és a Matekost. Ugyanazok a plusz eszközök vannak benne, melyeket én fejlesztettem ki. A Milyen Vagyok? jött létre később, a Matekosban kipróbáltam, tesztelgettem magunkon, az egyetemi évfolyamunkon. Így fejlődtek ki az olyan funkciók, mint a tartalomjegyzék-nézet, vagy a tagszűrés-tagmenük rendszere. Folyamatosan bővítem segítő funkciókkal a rendszert igény és elképzelés szerint. És mindez kopi-pészt módszerrel átvihető, ahogyan át is vittem, az eszközök maradtak, a cél megváltozik, de hasonló eszközöket igényel.
Mindez azért van, mert a szándékom az volt, hogy ne csak ömlesszük a bejegyzéseket, mint egy sima blogban, ami valójában napló, hanem valami magasabb cél érdekében mindezt összegyűjtük, rendszerezzük, átláthatóvá tegyük. Minden írást szépen ki lehet keresni, nem tagekkel, hanem rendezettebb alttagekkel.
Ha ez a mélység nem elégít ki, folytasd az olvasást a Rádiózz! BLOGban.
Esetleg nosztalgiázz a régi nyitólapon.